Receptek

              Spagetti sajttal és borssal

Ez egy nagyon egyszerű és könnyen elkészíthető recept – éppen ebben rejlik a titka!

Spagetti alapreceptnek is nevezhetném, de ez igazából a sajt miatt már egy továbbfejlesztett változat.

 A végén elmesélem az alapreceptet is :)

Ami még idekívánkozik az elejére:

Tényleg nagyon fontos az alapanyagok minősége, szóval, ha lehet, akkor olasz tésztát vegyetek és kövessétek a főzési időre vonatkozó tanácsokat. Olasz tészta étel elképzelhetetlen "szétfőzött" tésztával!!! A kulcsszó: "al dente", ez a főtt tészta állagára utal, roppanós közepű, nekünk talán kicsit "keménynek" tűnő állapot, amit a csomagolásra írt javasolt főzési idővel könnyedén elérhetünk.

Kell tehát egy jó kis konyhai időmérő óra, egy megfelelő méretű fazék, egy serpenyő… s nosza!

Hozzávalók 4 személy részére:

  • 320 g jó minőségű olasz spagetti (olasz barátaink nem ismernek tréfát az egy főre jutó 80 g tészta mennyiségét illetően :) - repeta lehetséges!)
  • 200 g reszelt/darált pecorino sajt – itthon is könnyen beszerezhető, pl. a Lidl-ben árusított sajt ár/érték aránya tökéletes erre a célra (darabban árulják, mi reszeljük le frissen a főzés előkészítése során!!! )
  • egész fekete bors, tetszés és ízlés szerinti mennyiségben – ezt megint csak frissen, főzés előtt/alatt aprítsuk durvára, segítségünkre lehet egy mozsár :) de jó a vágódeszka és valami jó kemény "fegyver" – amivel szétnyomkodjuk a bors szemeket
  • só – ha javasolhatom, ne finomítottat használjatok. Nekem a Parajdi a kedvencem …

Első lépésként reszeljük le a sajtot, majd tegyük fel a tésztafőzéshez a vizet – használjuk csak az általában szükséges víz felét, mert fontos, hogy keményítőben gazdagabb főzővizet kapjunk! A vízbe tegyünk kevés sót, a sajt majd pótolja a hiányzó mennyiséget.

Időközben a megdarált vagy durvára aprított bors felét tegyük egy akkora serpenyőbe, amiben majd elfér a tészta is, óvatosan pörköljük meg a borsot, majd öntsünk rá egy merőkanálnyit a főzővízből. Ezzel a módszerrel Isteni illatú, aromájú borsot kapunk!

Amint elkészült az "al dente" tészta, leöblítés nélkül, éppen csak lecsöpögtetve tegyük át a serpenyőben pirított borsra, a maradék főzővizet ne öntsük ki! Ennél a fázisnál használjunk belőle annyit a tésztára, hogy az ne száradjon ki, alaposan lazítsuk fel a serpenyőben a spagettit, de ne tocsogjon a vízben!

Ezután – és nem korábban :) - a reszelt pecorino felét tegyük egy tálba és apránként adagoljunk hozzá a főzővízből, keverjük a sajtot krémesre, egy erre alkalmas keverő – habverő - segítségével. Mindig annyi vizet adagoljunk hozzá, amennyi szükséges a krémes, kicsit folyósabb állag eléréséhez. Lassanként adagoljuk a többi sajtot is felváltva a vízzel, ügyelve az optimális sajt – víz egyensúlyra a megfelelő állagú csomómentes krém eléréséhez!

Ha elkészült a sajtkrém, térjünk vissza a tésztánkhoz. Tegyük ismét a tűzre, ha szükséges, adagoljunk a serpenyőbe a megmaradt főző vízből, ha ez kevésnek bizonyul, tegyünk a fazékba vizet és melegítsük föl, majd így használjuk. A fazékban maradt meleg víz gőze fölé helyezve a sajtkrémet is melegen és krémesen tarthatjuk.

Zárjuk el a gázt a serpenyő alatt, s öntsük a sajtkrémet a spagettire. Miközben ezt tesszük, folyamatosan kevergessük a tésztát, ha esetleg tettünk félre a reszelt sajtból, akkor most adjuk hozzá azt is.

Szórjuk rá a maradék durvára darált/aprított borsot, tálaljuk frissen és élvezzük a csodás sajtkrém és friss bors ízét!

Ez a tészta csak frissen az igazi!

Jó étvágyat kívánok!

A korábban ígért alaprecept:

A sajtot jó minőségű – lehetőleg enyhén sózott vajjal helyettesítjük. Ebben az esetben a vajat a megfőtt tésztára adagoljuk kisebb darabokban és jól elkeverjük. Borsozzuk és tálaljuk!

Egy általános tanács:

Mindig tartalékoljunk a főzővízből, s ezt használjuk, ha lazítani kell a tésztát, vagy esetleg újra melegíteni.

A nálunk megszokott reszelt parmezán sajtot nem feltétlenül szükséges minden tésztaételhez használni :)

Gombás rizottó

A sok tészta után jöjjön a másik nagy kedvenc, a rizottó! A következő recept is egyszerű, de nagyszerű, bár talán egy kicsit több odafigyelést igényel. Akárcsak a tésztafőzésnek, úgy a rizottónak is szigorú hagyományai és szabályai vannak Olaszországban.

Vágjunk bele!

A gombás rizottó egy időtálló fogás az olasz konyhában. Elsőként nem a vargányás receptet hozom, hiszen a friss vargányának ősszel lesz itt az ideje, s nem is biztos, hogy mindenki kedveli az erőteljesebb zamatú és illatú gombát. Éppen ezért egy olyan változatot mutatok most nektek, amely 2 különböző, de egész évben könnyen beszerezhető gombából készül. S hogy mi ennek a receptnek a titka? A gombák szárából készített alap lé! A gomba szára kevésbé értékes, de az ízeket ugyan úgy tartalmazzák, hát miért is dobnánk ki őket?

Hozzávalók 4 személy részére: 488 Kcal/ adag

  • 240 g Carnaroli rizs - Csúcsminőségű rizottó (risotto) rizs. A többi fajta olasz rizsnél hosszabb szemű, első osztályú rizsfajta. Keményítő tartalmának köszönhetően főzés közben jól megőrzi a formáját, de mindemellett krémes textúrája lesz, ami a rizottók elengedhetetlen feltétele. Természetesen bármilyen más hosszú szemű rizs – Arborio, Baldo - is megfelel a célnak, ha a dobozon megtalálható a risotto felirat. Nálunk is szinte minden nagyobb élelmiszerüzletben megtalálhatóak!
  • 200 g Shimei gomba – szintén beszerezhető (pl. Spar), kicsi barna kalapos gomba, csokorban
  • 200 g fehér sampinyon gomba
  • ½ apróra vágott hagyma
  • 80 g vaj
  • 60 g reszelt parmezán
  • extra szűz olívaolaj kb. 3 evőkanálnyi
  • őrölt fehér bors, ízlés szerint
  • 1 csokor apróra vágott friss petrezselyem
  • ½ dl száraz fehér bor
  • 1 l víz

Tisztítsuk meg a gombát, ki ki kedve, szokása szerint.( Van, aki alaposan megdörzsöli folyó víz alatt kefével, van, aki meghámozza.) Válasszuk el a kalapokat a száruktól. A kalapokat vágjuk apró kockára, a szárakat pedig tegyük fel főni – ebből lesz az alap lé. Ehhez csak vízre lesz szükségünk, pici sóra és lassú lángon kb. 30 percre :)

Vegyünk egy nagy serpenyőt, tegyük bele a vaj felét s olvasszuk meg. Pároljuk meg a hagymát, majd gyakran kevergetve adjuk hozzá a gombát, s pároljuk kb. 5 percig, vigyázva, hogy a gomba ne engedjen túl sok folyadékot.

Adjuk hozzá a rizst gyakori kevergetés mellet, nehogy lepiruljon! Néhány perc elteltével keverjük hozzá a fehér bort, s amikor az alkohol teljesen elpárolgott, adjunk hozzá néhány merőkanálnyit az alap léből. Sózzuk és folyamatos kevergetés mellet főzzük kb. további 13 percig, folyamatosan adagolva hozzá a meleg alap levet. Fontos tudni, hogy a rizottó nem egy pergős rizsétel, sokkal inkább egy krémes kása lesz!

Amikor elkészült vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a maradék vajat s addig keverjük, ameddig teljesen el nem olvad. Ezután keverjük hozzá a reszelt parmezánt.

Fűszerezzük az apróra vágott petrezselyemmel, az őrült fehér borssal s csöppentsünk rá egy picike olíva olajat.

Ha szükséges, további alap lé hozzáadásával állítsuk be a rizottó sűrűségét – a már említett krémes kása elérésig – s tálaljuk forrón!

Jó étvágyat kívánok!

Néhány fontos gondolat:

Amellett, hogy a rizottófőzés odafigyelést igényel, nagyon fontosak az alapanyagok is. Ezen az ételen nem szabad spórolni: meg kell venni a jó minőségű rizottórizst, a parmezán sajtot és a fehérbort. Kísérletezhetünk sima rizzsel és trappistával, de akkor egy szétfőtt, nyálkás csomót kapunk csak.

A rizottó alapját az alap lé adja. Használhatunk húsos és zöldséges alaplevet is, a legjobb, ha ezt mi készítjük el. A zöldséges alap léhez vágjunk össze egy adag leveszöldséget, öntsük fel vízzel, fűszerezzük, főzzük, amíg a zöldségek meg nem puhulnak, majd ha a víz már kellően átvette a zöldségek ízét, szűrjük le. A fűszerezést nem szabad túlzásba vinni, nem kell sósnak lennie, de ha mégis annak sikerül, akkor a rizottóból hagyjuk ki a sót.

Keverni, keverni, keverni!

Egy tökéletes rizottó a készítőjétől megköveteli a türelmes és fáradhatatlan keverést. Amikor a rizs a forró zsiradékra kerül, fontos, hogy a rizsszemek felhevüljenek és hogy mindez gyorsan, egyenletesen történjen, ugyanakkor a rizsszemek elszíneződése és leragadása ne következzen be. Ehhez bizony keverni kell. Amikor a rizs már üveges, akkor kezdjük a folyadékot - először a bort, majd csak utána az alaplevet - fokozatosan - merőkanalanként - a serpenyőbe önteni.

Tonhalas, citromos farfalle

A most következő recept is egyszerű, de nagyszerű!

Könnyen elkészítheti a kevésbé gyakorlott egyetemista, aki most ismerkedik a "konyha művészettel", de az elfoglalt Hölgyeknek is mindig akad a polcon tonhal konzerv … (Itáliában biztosan … :)

Még egy pozitívum: ez az étek hidegen és melegen is nagyszerű!

Kell tehát egy jó kis konyhai időmérő óra, egy megfelelő méretű fazék, egy serpenyő… s nosza!

De előtte: A farfalle finomlisztből és tojásból készül és alapvetően kb. 2x4 centis lapocskákból áll. Szélük szabálytalan vagy hullámos, középen húzott, vagyis összességében masni vagy lepke alakú. Olaszul a farfalle lepkét jelent :)

Hozzávalók 4 személy részére: 457 Kcal/ adag

  • 320 g farfalle tészta (olasz barátaink nem ismernek tréfát az egy főre jutó 80 g tészta mennyiségét illetően :) - repeta lehetséges!)
  • 320 g tonhal konzerv – bármelyik jó, a törzs vagy a már aprított, egyedül a "paté" nem megfelelő erre a célra (lehet olajos vagy sós lében lévő is)
  • 1 citrom héja
  • 25 g citromlé
  • 1 friss chili paprika – természetesen a szárított is jó, kevésbé lesz színes a tészta, de az íze ettől nem változik :)
  • 30 g mogyoróhagyma- ha nincs otthon más, csak vöröshagyma, azért most ne ugorj le a zöldségeshez :)
  • extra szűz olívaolaj kb. 3-5 evőkanálnyi
  • egész fekete bors, tetszés és ízlés szerinti mennyiségben – ezt megint csak frissen, főzés előtt/alatt aprítsuk durvára, segítségünkre lehet egy mozsár, de jó a vágódeszka és valami jó kemény "fegyver" – amivel szétnyomkodjuk a borsszemeket
  • só – ha javasolhatom, ne finomítottat használjatok. Nekem a Parajdi a kedvencem …

Az előkészítés első lépésként egy szűrő segítségével csöpögtessük le a tonhalat. Ezután tegyük fel a tésztafőzéshez a vizet, érdemes 10 deka tésztánként egy liter vízzel és 7 gramm sóval számolni.

Mossuk meg a citromot, töröljük szárazra, reszeljük le a héját. Kapható már olyan citrom, melynek a héja emberi fogyasztásra alkalmas – ezt javaslom!

A félbe vágott citromot facsarjuk ki, 25 grammnyi citromlére lesz szükség.

Tisztítsuk meg a hagymát és szeleteljük szép vékonyra. Egy akkora serpenyőbe, amiben majd elfér a tészta is, locsoljuk bele az olíva olajat és lassú tűzön kezdjük el párolni a hagymát. Picit sózhatjuk. Tegyünk rá egy merőkanálnyi forrásban lévő vizet, s pároljuk kb. 5 percig.

Távolítsuk el a paprika magjait, szeleteljük apró karikákra, s a citromhéjjal együtt adjuk a hagymához, löttyintsünk hozzá egy újabb merőkanálnyit a forrásban lévő vízből.

Adjuk hozzá a lecsepegtetett tonhalat, kevergessük, forraljunk egyet rajta, majd adjuk hozzá a citromlevet s így főzzük néhány percig. Lekapcsolva a hőt hagyjuk, hogy az ízek "összeérjenek".

Főzzük ki a tésztát, s ha elkészült, szedjük rá közvetlenül a szószra. Ha szükséges gyújtsunk újra a serpenyő alá, ízesítsük frissen darált fekete borssal. Keverjük össze és forrón tálaljuk!

Fokozhatjuk az íz hatást friss kakukkfűvel vagy petrezselyemmel, s ahogyan korábban említettem ezt a tésztát hűtőben tárolva másnap akár hidegen is fogyaszthatjuk!

Jó étvágyat kívánok!